Nonogram online – napi japán rejtvény (pixelkép)

A Nonogram (más néven japán rejtvény vagy festmény-rejtvény) egy képalkotó logikai játék. A sorok és oszlopok melletti számok alapján kell kiszínezned a rács mezőit, és a végén egy pixelkép rajzolódik ki.

Minden nap új kép vár, amelyet ellenőrzünk, hogy logikusan, találgatás nélkül megoldható legyen.

A nonogram szabályai röviden: a sor vagy oszlop melletti számok a benne lévő színezett szakaszok hosszát adják meg, sorrendben, és két szakasz között legalább egy üres mező van. A részletes szabályokat és a megoldási technikákat kidolgozott példákkal a nonogram-útmutatónkban találod.

Játékszabályok

1. A számok megmutatják, hogy az adott sorban vagy oszlopban milyen hosszú, összefüggő színezett szakaszok vannak, sorrendben.
2. Két szakasz között legalább egy üres mezőnek kell lennie.
3. Koppintással színezhetsz, a biztosan üres mezőket pedig X-szel jelölheted.
4. Elakadás esetén naponta három tippet kérhetsz.

Tippek

• Kezdd a nagy számokkal: egy hosszú szakasz közepe gyakran biztosan színezett.
• Ha egy sor száma 0, vagy a sor már teljes, jelöld X-szel a maradék mezőket.
• Váltogasd a sorokat és az oszlopokat, mert az egyik információi a másikat segítik.

Stratégia

• A legerősebb technika az átfedés. Told a szakaszt képzeletben a lehető legbalrább, majd a lehető legjobbra: azok a mezők, amelyeket mindkét helyzetben lefed, biztosan színesek. Több szakaszos sornál ugyanezt mindegyik szakaszra külön is elvégezheted.
• Figyeld a sor széleit. Ha a sor első mezője már színes, akkor az első szakasz onnan indul, így a hosszát azonnal végigszínezheted, utána pedig X jöhet. A rácsot ötös egységekre osztó vastagabb vonalak segítenek gyorsan megszámolni a mezőket.
• Az X ugyanolyan fontos, mint a színezés. Minden biztosan üres mező lerövidíti a szakaszok lehetséges helyét a keresztező sorokban, és gyakran ebből derül ki a következő biztos mező.
• A teljesített sorok és oszlopok számai halványan, áthúzva jelennek meg. Ha minden szám kész, a hátralévő mezők biztosan üresek, így ezeket nyugodtan X-elheted.

Példa egy játékra

Nézzünk egy kitalált 10×10-es példát. Az egyik sor száma 3 6. A két szakasz és a köztük lévő kötelező üres mező együtt 3 + 1 + 6 = 10 mező, vagyis pontosan kitölti a sort: az első három mező színes, a negyedik üres, a maradék hat színes. Az ilyen „teli” sorokat érdemes elsőként megkeresni.

Egy másik sor száma 8. Ha a szakasz balra tolva az 1-8., jobbra tolva a 3-10. mezőt fedi, akkor a 3-8. mező mindenképp színes, ez hat biztos mező egyetlen számból. Ezek az oszlopokban is új információt adnak: ha például egy oszlop száma 1, és ebben a sorban már színes a mezője, akkor az oszlop összes többi mezője X-et kap.

A játék története

A nonogramot 1987-ben Japánban ketten, egymástól függetlenül találták ki: Ishida Non grafikus, aki egy ablakokból kirakott képekkel nyert pályázat után gondolt rácsba rendezett képekre, és Nishio Tetsuya rejtvénykészítő. A nonogram név Ishida keresztnevének és a diagram szónak az összevonásából született.

A rejtvény a kilencvenes évek elején jutott el Európába a brit sajtón keresztül, a Nintendo pedig 1995-ben Picross néven tette ismertté a videojátékosok körében. Magyarországon leginkább japán rejtvényként ismert, és rejtvényújságokban is régóta megtalálható.

Gyakori kérdések

Mi a jutalom?

A megoldás után előbukkan a nap pixelképe, amelyet megoszthatsz a barátaiddal.

Mekkora a rács?

A rács mérete feladványonként változhat, általában 10×10 körüli.

Mit csinál a súgó?

Bal felülről, soronként haladva megkeresi az első hibás mezőt, és kijavítja: kiszínezi, ha hiányzik, vagy X-et tesz rá, ha tévesen színezted. Naponta három súgód van, a felhasznált súgók száma az eredményedben is látszik.

Színezhetek egyszerre több mezőt?

Igen, ha lenyomva tartod az ujjad vagy az egeret, és végighúzod a mezőkön. Számítógépen a jobb egérgomb mindig X-et tesz, függetlenül a kiválasztott eszköztől.